+36-70-618-6596 botosjozsef.iroda@gmail.com

Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása

7/A. § (1) A fogház, illetőleg a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb szabályok alkalmazása, illetőleg alkalmazásuk megszüntetése iránt a büntetés-végrehajtási intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak.
(2) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a büntetés-végrehajtási intézet – értékelő véleményével és javaslatával – tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ha az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását a törvény kizárja [28/B. § (2) bekezdés], illetőleg, ha az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a javaslat elkészítését a büntetés-végrehajtási intézet mellőzheti.
(3) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának elrendelése, valamint az alkalmazásuk megszüntetésének mellőzése esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.
A biztonsági zárkába vagy körletre helyezés elleni fellebbezés elbírálása

7/C. § (1) Az elítéltnek a büntetés-végrehajtási intézet különleges biztonságú zárkába helyezés elrendeléséről és meghosszabbításáról, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka különleges biztonságú zárkába helyezés meghosszabbításáról, vagy különleges biztonságú körletre helyezés elrendeléséről és meghosszabbításáról szóló határozata elleni fellebbezését a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított öt napon belül bírálja el.
(2) A büntetés-végrehajtási bíró végzése elleni fellebbezést az érkezéstől számított öt napon belül kell elbírálni.
(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.
(4) Az (1)-(3) bekezdés előzetesen letartóztatott esetén is irányadó.
Alapelvek és általános rendelkezések

19. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásának célja az, hogy e törvényben meghatározott joghátrány érvényesítése során elősegítse az elítéltnek a szabadulása után a társadalomba történő beilleszkedését, és azt, hogy tartózkodjék újabb bűncselekmény elkövetésétől.
(2) A szabadságvesztés végrehajtása során elő kell segíteni az elítéltek személyiségéből, előéletéből, befogadást megelőző sajátos életkörülményeiből, életviteléből, így különösen rendszeres alkoholfogyasztásából vagy kábítószer-használatából, a közterületen életvitelszerű lakhatást folytató sajátos élethelyzetéből adódó hátrányok csökkentésére irányuló egészségügyi, gyógyító, rehabilitációs ellátását, személyiségfejlesztő programokon való részvételét.
28/A. § (1) A Btk. 46. § alapján a szabadságvesztés végrehajtására eggyel enyhébb fokozat akkor jelölhető ki, ha – különösen az elítélt személyiségére, előéletére, egészségi állapotára, a szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövetett bűncselekményre, a szabadságvesztés tartamára, a társadalomba való beilleszkedési készségére tekintettel – a büntetés célja a szabadságvesztés enyhébb fokozatban történő végrehajtásával is elérhető.
(2) A szabadságvesztés végrehajtására eggyel szigorúbb fokozat akkor jelölhető ki, ha az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten vagy súlyosan megzavarja.
(3) Enyhébb végrehajtási fokozat nem jelölhető ki, ha
a) az elítélt a szabadságvesztésből – az előzetes fogvatartásban a szabadságvesztés foganatba vételét közvetlenül megelőzően folyamatosan töltött időt is beszámítva – a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,
b) az elítélt a szabadságvesztésből fegyház fokozatban legalább egy évet, börtön fokozatban legalább hat hónapot nem töltött le,
c) az elítélt erőszakos többszörös visszaeső,
d) az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
e) az elítélt életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést tölt.
28/B. § (1) A fogház, illetve a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb végrehajtási szabályok akkor alkalmazhatók, ha – különösen az elítélt személyiségére, előéletére, életvitelére, családi körülményeire, a szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövetett bűncselekményre, a szabadságvesztés tartamára tekintettel – a szabadságvesztés célja az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásával is elérhető, és az enyhébb büntetés-végrehajtási szabályok alkalmazása a büntetés-végrehajtás biztonságát nem veszélyezteti.
(2) Enyhébb végrehajtási szabályok nem alkalmazhatók, ha
a) az elítélt a szabadságvesztésből – az előzetes fogvatartásban a szabadságvesztés foganatba vételét közvetlenül megelőzően folyamatosan töltött időt is beszámítva – a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,
b) az elítélt a szabadságvesztésből börtön fokozatban legalább hat hónapot, fogház fokozatban legalább három hónapot nem töltött le,
c) az elítélt a törvény értelmében [Btk. 47. § (4) bekezdés] vagy a bíróság határozata folytán nem bocsátható feltételes szabadságra,
d) az elítélt erőszakos többszörös visszaeső,
e) az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
f) a bíróság jogerős ítéletében fegyházbüntetésre ítélt elítélt a szabadságvesztés fokozatának enyhítésével (Btk. 46. §) tölti a büntetését,
g) az elítélt ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban,
h) az elítélttel szemben újabb szabadságvesztés végrehajtására érkezik értesítés, és a büntetések nincsenek összbüntetésbe foglalva.
(3) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása esetén az elítélt
a) huszonnégy órát, kivételesen negyvennyolc órát meg nem haladó időre havonta legfeljebb négy alkalommal eltávozhat a büntetés-végrehajtási intézetből azokon a napokon, amelyeken nem végez munkát;
b) a személyes szükségletére fordítható pénzt készpénzben is megkaphatja, és azt a büntetés-végrehajtási intézeten kívül költheti el;
c) a látogatóját a büntetés-végrehajtási intézeten kívül is fogadhatja;
d) felügyelete mellőzhető, amikor a büntetés-végrehajtási intézeten kívül dolgozik.
(4) Az eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít. Az elítélt köteles bejelenteni, hogy az eltávozás ideje alatt hol tartózkodik.
(5) Ha az elítélt az eltávozással, vagy a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkavégzéssel kapcsolatos magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi – így különösen, ha az eltávozásról önhibájából nem az előírt időn belül tér vissza, vagy más, súlyos fegyelemsértést követ el – továbbá, ha a (2) bekezdésben meghatározott okok bekövetkeznek, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka felfüggeszti az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását, és előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak az enyhébb végrehajtási szabályok megszüntetése iránt.
Az elítéltek kötelezettségei és jogai

32. § A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt elveszti a személyi szabadságát; az állampolgári kötelességei és jogai annyiban szünetelnek, illetve korlátozottak, amennyiben erről az ítélet vagy törvény rendelkezik.
33. § (1) Az elítélt köteles – különösen –
a) a szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási szervek által meghatározott helyen tölteni;
b) eltűrni a más nemű és más fokozatú elítéltektől való elkülönítést, az életkori, kriminológiai, biztonsági, nevelési és egészségügyi szempontok szerinti csoportba sorolását;
c) a büntetés-végrehajtás rendjét, biztonsági és higiéniai követelményeit megtartani, a kapott utasításokat teljesíteni;
d) a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve munkát végezni, a kijelölt munkát szakismereteinek és képességeinek megfelelően, fegyelmezetten ellátni, a munkavédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat megtartani;
e) a büntetés-végrehajtási intézet tisztántartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül, alkalomszerűen – a külön jogszabályban meghatározott mértékben – részt venni;
f) alávetni magát a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, a műtétre az egészségügyi jogszabályok az irányadók;
g) a tartására fordított költséghez hozzájárulni, kivéve, ha önhibáján kívüli okból nem dolgozik, és nem részesül nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásában.
d) az elmeállapot megfigyelésének költsége.
(4) A büntetés-végrehajtás rendjének vagy biztonságának fenntartása vagy bűncselekmény megelőzése és megakadályozása érdekében az elítélt – a testüregekre is kiterjedően – megmotozható, személyes használati tárgyai és ruházata átvizsgálhatók, vele szemben mozgáskorlátozó eszköz, biztonsági elkülönítés alkalmazható, különleges biztonságú zárkába vagy körletre helyezhető (a továbbiakban együtt: biztonsági intézkedések), illetve az elítélttel szemben külön törvényben meghatározott esetben és módon kényszerítő eszközök alkalmazhatók.
(4a) Az elítélt különleges biztonságú zárkába helyezését a büntetés-végrehajtási intézet legfeljebb hat hónapra rendelheti el, amelyet egy alkalommal, három hónappal meghosszabbíthat. A büntetés-végrehajtási intézet döntéséről indokolt határozatot hoz. Ezt meghaladó időre a különleges biztonságú zárkába helyezés – alkalmanként – legfeljebb hat hónappal való meghosszabbításáról, valamint az elítéltnek legfeljebb hat hónapra különleges biztonságú körletre helyezéséről, vagy annak – alkalmanként – legfeljebb hat hónappal való meghosszabbításáról a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka indokolt határozattal dönt. A büntetés-végrehajtási intézet és a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának határozata ellen az elítélt a határozat közlésétől számított három napon belül a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.
(4b) A motozást, illetve a ruházat átvizsgálását az elítélttel azonos nemű személy – ide nem értve a motozásnál közreműködő orvost – végezheti, és az nem történhet szeméremsértő módon. A test üregeinek átvizsgálását csak orvos végezheti.
(4c) Mozgáskorlátozó eszközként – testi sérüléssel nem járó módon – rögzítő övvel vagy anélkül bilincs, vezető bilincs vagy a végtag rögzítésére alkalmas más eszköz az intézkedésre okot adó körülmény megszűnésig, de folyamatosan legfeljebb tizenkét óra tartamban alkalmazható, ha az elítélt egészségi állapota ezt megengedi.
(5) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka annak az összegnek a megállapítására, amellyel az elítélt köteles a tartására fordított költséghez hozzájárulni.
34. § (1) Az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során okozott kárért a Polgári Törvénykönyv alapján felelős, a munkával összefüggésben okozott kárért fennálló felelősségére a Munka Törvénykönyve értelemszerűen irányadó.
(2) Az elítéltet az általa okozott kár megtérítésére – a 44. § (5) bekezdése szerinti munkáltatás esetén az elítélt által okozott kár bv. szerv általi megtérítését követően – a bv. szerv határozattal kötelezi, amely ellen a közléstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a határozatot hozó bv. szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz.
(3) Ha az elítélt keresetet nem terjesztett elő, és a kárt önként nem térítette meg, a határozatban megállapított kártérítés összegét a bv. szerv az elítélt keresményéből – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) vonatkozó szabályai szerint – levonhatja. Ha a levonás az elítélt fogvatartásának az ideje alatt nem teljesíthető, a határozatot hozó bv. szerv a kártérítési igény érvényesítésére keresettel fordulhat a székhelye szerint illetékes bírósághoz.
35. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során az elítéltet ért kárért a Polgári Törvénykönyv szerint a bv. szervezet felelős. Az elítéltet a munkájával összefüggésben ért kárért fennálló felelősségre a Munka Törvénykönyve értelemszerűen irányadó azzal, hogy a 44. § (5) bekezdése szerinti munkáltatás esetén az elítéltet ért kárt a gazdálkodó szervezettel szerződésben álló bv. szerv téríti meg. A kár megtérítése a kárért való felelősséget nem érinti, és a bv. szerv visszkereseti igényét nem gátolja.
(2) Az elítélt a kártérítési igényét annál a bv. szervnél terjesztheti elő, ahol a kár bekövetkezett, a 44. § (5) bekezdése szerinti munkáltatás esetén annál a bv. szervnél, amely a szerződést a gazdálkodó szervezettel megkötötte. A kártérítési igényt határozattal kell elbírálni, amely ellen az elítélt a közléstől számított harminc napon belül a határozatot hozó bv. szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz keresettel fordulhat.
36. § (1) Az elítélt jogosult
a) a higiéniai feltételeknek megfelelő egészséges elhelyezésre, az egészségi állapotának és a szabadságvesztés végrehajtása alatti tevékenységének megfelelő élelmezésre, egészségügyi ellátásra;
b) a hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a büntetés-végrehajtási intézet által engedélyezett személyekkel való levelezésre, a levelek gyakorisága és terjedelme nem korlátozott;
c) legalább havonként látogató fogadására; ha a büntetés-végrehajtási intézet biztonsága indokolja, az elítélt rácson keresztül beszélhet a látogatóval;
d) társadalmilag hasznos munka végzésére, a munka mennyiségének és minőségének megfelelő jövedelemre, munkavédelemre;
e) a nők és a fiatalkorúak a rájuk vonatkozó sajátos védelemre;
f) a már megállapított nyugellátások és baleseti nyugellátásának a meghatalmazott személy kezéhez vagy a büntetés-végrehajtási intézethez folyósítására, üzemi baleset esetén baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra;
g) a büntetés-végrehajtási intézetben és a büntetés-végrehajtástól független szervhez közérdekű bejelentés, panasz, kérelem és jognyilatkozat előterjesztésére;
h) vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztására, annak kinyilvánítására és gyakorlására;
i) a személyi tulajdonához fűződő jogainak védelmére;
j) a szabadulása utáni munkába állása és letelepedése érdekében a munkáltató, valamint karitatív szervezetek megbízottjával és pártfogóval való érintkezésre;
k) naponként legalább egy órai szabad levegőn tartózkodásra;
l) pihenésre, szabadidőre, a rendszeresen végzett munka után fizetett szabadságra;
m) önképzésre, sajtótermékek megrendelésére, a büntetés-végrehajtási intézet művelődési és sportolási lehetőségeinek igénybevételére;
n) általános iskolai, indokolt esetben középfokú, valamint felsőfokú tanulmányok folytatására, a vizsgákra való felkészüléshez a jogszabályban meghatározott tanulmányi és vizsgaszabadságra;
o) ha külföldi állampolgár, államának diplomáciai, illetve konzuli képviseletéhez fordulni, annak képviselőjével érintkezni.
(2) Az elítélt jogképessége nem korlátozott. A bírósági tárgyaláson való megjelenését lehetővé kell tenni, a költségek viselése szempontjából a helyzete azonos a többi állampolgáréval.
(3) Az elítélt legalább havonként kaphat és küldhet csomagot.
(4) A terhes és a kisgyermekes elítélt nőnek az egészségét védő és a gyermek fejlődését szolgáló, e törvényen kívüli jogai nem korlátozhatók. Ha a szülésre a szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, az újszülöttet hat hónapos koráig az anyjával együtt kell elhelyezni, kivételesen engedélyezhető, hogy a csecsemő egyéves koráig anyjával együtt a büntetés-végrehajtási intézetben maradjon.
(5) Az elítélt állampolgári jogai a következőképpen módosulnak:
a) a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való joga nem veszélyeztetheti a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát;
b) a munkához való joga átmenetileg, a munkába állítását akadályozó ok fennállásáig szünetel;
c) a véleményét – ellenőrzés mellett – olyan formában nyilváníthatja, amely nem zavarja a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát; a vélemény nyilvánosságra hozatala a nemzetbiztonság védelme, minősített adat közlésének megakadályozása, illetőleg bűncselekmény közvetlen veszélyének fennállása esetén, annak megakadályozása, valamint a büntetés-végrehajtási intézet rendje és biztonsága érdekében korlátozható;
d) a levelezése – a hatóságokhoz és a nemzetközi szervezetekhez küldött levelek kivételével – a büntetés-végrehajtási intézet biztonsága szempontjából ellenőrizhető, az ellenőrzés lehetőségéről az elítéltet tájékoztatni kell;
e) távbeszélő használatára a büntetés-végrehajtási intézet lehetőségei szerint jogosult, ez ellenőrizhető, az ellenőrzés lehetőségéről az elítéltet tájékoztatni kell;
f) az egyesüléshez, a tanuláshoz való joga, valamint honvédelmi kötelezettségének teljesítése a szabadságvesztés végrehajtásának következtében korlátozott.
(6) A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga
a) a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely megválasztásához;
b) a gyülekezéshez;
c) a sztrájkhoz,
d) ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választható és – ha a közügyektől eltiltás hatálya alatt áll – választó legyen, valamint
e) a szülői felügyelethez.
36/A. § A 36. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében:
(1) A büntetés-végrehajtási intézetben minden elítélt számára lehetővé kell tenni, hogy az egyház lelkészének, illetőleg más képviselőjének (a továbbiakban együtt: lelkész) gondozásában részesülhessen.
(2) Az elítélt számára lehetővé kell tenni az egyházi házasságkötést, a keresztelést és az egyházi temetést.
(3) Az elítélt eltiltható az istentiszteleten való részvételtől, ha az a büntetés-végrehajtási intézet rendjét vagy a biztonságot veszélyezteti.
(4) Az istentiszteletre önként jelentkezők részvétele – a (3) bekezdés alapján eltiltottakat, valamint a magánelzárást töltő elítélteket kivéve – nem korlátozható. A lelkésszel való ellenőrzés nélküli találkozás lehetősége azonban ez esetben sem tagadható meg.
Az elítéltek munkáltatása

44. § (1) Az elítéltek munkáltatása a szabadságvesztés végrehajtásának fontos része. Célja az, hogy elősegítse az elítélt testi és szellemi erejének fenntartását, lehetőséget adjon a szakmai gyakorlottság megszerzésére és fejlesztésére, és ezáltal megkönnyítse, hogy a szabadulása után a társadalomba beilleszkedjék.
(1a) Az elítéltet nem terheli munkavégzési kötelezettség, ha
a) tankötelezettsége áll fenn,
b) terhessége a hatodik hónapot elérte,
c) gyermekét a 36. § (4) bekezdése alapján a büntetés-végrehajtási intézetben gondozza,
d) munkaképtelen,
e) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.
(2) Az elítéltet a büntetésvégrehajtási intézet adottságainak megfelelően kell társadalmilag hasznos munkával foglalkoztatni.
(3) A munka kijelölésénél figyelembe kell venni az elítélt testi és szellemi képességeit, lehetőség szerint a szakmai képzettségét és érdeklődését is.
(4) Az elítéltet munkával a büntetés-végrehajtási intézet vagy az e célra alapított gazdálkodó szervezet foglalkoztatja.
(5) A bv. szerv szerződése alapján az elítélt – írásban megadott hozzájárulásával – más gazdálkodó szervezetnél is végezhet munkát. Ha az elítélt a hozzájárulást visszavonja, a Munka Törvénykönyve szerinti rendes felmondás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a felmondási idő harminc nap.
Az elítéltek anyagi és egészségügyi ellátása

46. § (1) Az elítélt részére
a) egészséges és kulturált elhelyezést,
b) megfelelő élelmezést,
c) formaruhát kell biztosítani.
(2)
47. § (1) Az elítélt egészségügyi ellátására az egészségügyi és társadalombiztosítási jogszabályok irányadók. Az elítéltet gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz juttatás a külön jogszabályban meghatározottak szerint illeti meg.
(2) A letéti pénzzel, jövedelemmel, más pénzbeli juttatással nem rendelkező, továbbá a közgyógyellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében közgyógyellátásra jogosult elítélt esetében a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz térítési díját a büntetés-végrehajtási intézet a közgyógyellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott mértékig átvállalja. A dolgozó elítélt munkavégző képességének megőrzéséhez, helyreállításához szükséges gyógyszer, gyógyászati segédeszköz térítési díját a büntetés-végrehajtási intézet biztosítja.
(3) A várandós elítélt, valamint az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermek gyógyszert, gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap.
(4) Az elítélt a büntetés-végrehajtási intézet orvosának szakmai javaslatára, az intézetparancsnok engedélyével a hozzátartozó vagy harmadik személy által finanszírozott gyógyszert, gyógyászati segédeszközt használhatja.
(5) Az elítélt a jogszabályban meghatározott térítéshez, illetve részleges térítéshez kötött egészségügyi szolgáltatásokat a kiszabott térítési díj ellenében veheti igénybe.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt költségek térítését a büntetés-végrehajtási intézet – különös méltánylást érdemlő esetekben – átvállalhatja.
A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a közügyektől eltiltás és a kitiltás végrehajtása

70. § (1) A végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyektől eltiltás és kitiltás tartamába be kell számítani a következő időket is:
a) az ítélet jogerőre emelkedése és a szabadságvesztés megkezdése között eltelt időt,
b) a szabadságvesztés félbeszakításának tartamát,
c) a feltételes szabadságon töltött időt, ha a bíróság azt nem szüntette meg.
(2) A közügyektől eltiltás kivételével az (1) bekezdésben meghatározott büntetések tartamába nem számít be az az idő, amely alatt az elítélt
a) szabadságvesztést töltött – ideértve a más ügyben kiszabott, valamint a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés átváltoztatása folytán végrehajtott büntetést is -,
b) más ügyben előzetes fogvatartásban volt, feltéve, hogy elítélték.
(2a) A közügyektől eltiltás tartamába nem számít be az az idő, amely alatt az elítélt
a) azt a szabadságvesztést tölti, amelynek alapján a bíróság a közügyektől eltiltást kiszabta,
b) olyan összbüntetésbe foglalt szabadságvesztést tölt, amelyhez kapcsolódóan közügyektől eltiltást is végre kell hajtani,
c) az a)-b) pontban megjelölt szabadságvesztés végrehajtása alól kivonja magát.
118/B. § Az előzetesen letartóztatottal szemben az ott megjelölt célból és módon a 33. § (4) bekezdésében meghatározott biztonsági intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók. A 33. § (4a)-(4c) bekezdését alkalmazni kell az előzetesen letartóztatott esetében is.
Az elzárás végrehajtása

122. § (1) Az elzárás a bíróság jogerős határozata alapján hajtható végre.
(2) Az elzárást büntetésvégrehajtási intézetben, külön jogszabályban meghatározott esetben rendőrségi fogdában hajtják végre.
(3) Az elzárás végrehajtására az 5. §, a 19-22. §, a 25. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja, a 28. § a) pontja a rövid tartamú eltávozás kivételével, a 28. § b) és c) pontja, a 33. § (3)-(4) bekezdése, a 34. §, a 35. §, 36. § (1) bekezdés a)-b), d)-f) pontja, a 43. §, a 47. § és az 53/A. § irányadók azzal, hogy az elzárást töltőt megfelelően megilletik az elítélt részére biztosított jogosultságok.
(4) Az elzárás végrehajtása során el kell különíteni
a) az elzárást töltő elkövetőket az elítéltektől és az előzetesen letartóztatottaktól, azonban az elítéltekkel együtt dolgozhatnak,
b) a férfiakat a nőktől.
XII. fejezet

126. § (1) Ez a törvényerejű rendelet az 1979. évi július hó 1. napján lép hatályba.
(2) A 2010. május 1-je előtt kiszabott pénzmellékbüntetés végrehajtására 2010. május 1-je után a pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó szabályok az irányadók, a 2010. május 1-je előtt kiszabott alkoholisták kényszergyógyítása végrehatását 2010. május 1-jével meg kell szakítani.
(2a) E törvénynek az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló 2011. évi CL. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított 28/A. §-át és a 26. § (2) bekezdésével megállapított 28/B. § (2) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2b) E törvénynek az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló 2011. évi CL. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított 44. § (5) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot azon elítéltek esetében is be kell szerezni, akiket 2012. január 1-jén már más gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatnak.
(3) E törvényerejű rendelet alkalmazásában elítélten azt is érteni kell, akivel szemben intézkedést [Btk. 70. § (1) bek., 118. §] alkalmaztak.
126/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a pártfogó felügyelői szolgálatot vagy szolgálatokat rendeletben jelölje ki.
127. § (1) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) a büntetések és az intézkedések végrehajtásának,
b) a pártfogó felügyelői szolgálat tevékenységének, valamint
c) a katonák pártfogó felügyeletének
részletes szabályait a legfőbb ügyész véleményének kikérésével, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel, valamint a katonák szabadságvesztése és előzetes letartóztatása, illetve a katonák pártfogó felügyelete tekintetében a honvédelemért felelős miniszterrel is egyetértésben, rendeletben szabályozza.
(2) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a büntetés-végrehajtási intézetben szabadságvesztés büntetését töltő, előzetesen letartóztatott, vagy elzárását töltő személy nyilatkozattétele ellenőrzésének, a közlésre szánt anyag visszatartásának rendjét, valamint a sajtó képviselőjének a büntetés-végrehajtási intézet területére történő belépésére és az intézetben tartózkodására vonatkozó részletes szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az őrizet és az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdában való végrehajtásának részletes szabályait – az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásának részletes szabályait.
(5)