Életbe lépett a 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról
/ kivonat /
Az Országgyűlés a természetes személyek és jogképes szervezetek nem vitatott pénzköveteléseinek gyorsabb és hatékonyabb érvényesítése érdekében a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések, a Polgári perrendtartás alkalmazása
1. § (1) A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás, melyre – ha e törvény másként nem rendelkezik – a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. A fizetési meghagyásos eljárásra az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.
(2) A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a továbbiakban: MOKK) a közjegyzők, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: MOKK rendszere) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el.
(3) A fizetési meghagyásos eljárásban a kifejezetten emberi közreműködést nem igénylő, e törvény szerinti eljárási cselekmények – ha azok megtételének törvényi feltételei fennállnak – a MOKK rendszere útján az eljáró közjegyző nevében automatizáltan is végezhetőek.
2. § A közjegyző eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos hatályú.
A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei
3. § (1) A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – fizetési meghagyás útján is érvényesíthető.
(2) Csak fizetési meghagyás útján vagy a Pp. 127. §-ában meghatározott módon érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a Pp. 24. és 25. §-a szerint számított összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy
a) a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban együtt: idézési cím) és
b) a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból (a továbbiakban együtt: munkaviszony) ered.
(3) Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe.
(4) A munkaviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény fizetési meghagyás útján csak akkor érvényesíthető, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.
(5) A (2) bekezdésben foglaltak nem zárják ki, hogy a fél igényét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendeletében meghatározott eljárásban vagy választottbírósági eljárásban érvényesítse.
…………….
Illetékesség
8. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes.
(2) Fizetési meghagyásos eljárásban illetékesség kikötésének helye nincs.
………………..
Beadványok
10. § (1) A beadványokat – ha e törvény vagy az igazságügyért felelős miniszter rendelete másként nem rendelkezik – egy példányban kell benyújtani. A beadványokat – a beadvány szóban történő előterjesztését kivéve – űrlapon kell benyújtani, ha az igazságügyért felelős miniszter rendelete az adott beadványra űrlapot rendszeresít.
(2) Ha a beadványon a közjegyzői ügyszámot feltüntetik, azon az eljáró közjegyző feltüntetése nem szükséges.
(3) A költségkedvezmény iránti kérelem, az igazolási kérelem, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem, részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem, valamint a félbeszakadással összefüggő beadványok kivételével – ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján az igazságügyért felelős miniszter rendeletében másként nem rendelkezik – a beadványokhoz mellékleteket csatolni nem lehet.
(4) A beadványhoz meghatalmazás nem csatolható; azt vagy magára a beadványra kell rávezetni, vagy a beadványnak tartalmaznia kell a meghatalmazott azon nyilatkozatát, hogy az ügyben érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik. A fél a nem jogi képviselőnek adott meghatalmazást a közjegyzőnél szóban is előterjesztheti.
11. § (1) Az elektronikus úton beadványt kizárólag erre rendszeresített űrlapon lehet benyújtani, és a beadványt
a) minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni vagy
b) a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglalt, a természetes személy hivatalos iratainak a hivatalos szervhez történő elektronikus kézbesítésére (benyújtására) vonatkozó szabályok szerint kell benyújtani.
(2) Elektronikus úton beadványt – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – úgy lehet benyújtani, hogy a beadvány adatait annak benyújtója
a) a MOKK rendszerébe beviszi és minősített elektronikus aláírással, valamint minősített időbélyegzővel látja el vagy
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben legalább közepes vagy magas biztonsági szinten történő azonosítás mellett az ügyfélkapuján belépve a MOKK rendszerébe beviszi.
(3) A jogi képviselővel rendelkező fél és a jogi személy fél beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, kivéve, ha a 10. § (3) bekezdése alapján beadványához papír alapú mellékletet csatol.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerint, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ügyfélkapun magas biztonsági szinten történő azonosítás mellett belépve kell benyújtani
a) a jogi képviselő által képviselt félnek és a jogi személynek a beadványát,
b) a fizetési meghagyásos eljárás irataiba való betekintés iránti kérelmet, ha az egynél több ügy irataiba történő betekintésre irányul.
(5) Azt, hogy a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, e §-ban meghatározott módokat és technikai eszközöket jogszerűen alkalmazzák, vélelmezni kell.
12. § (1) Az elektronikus úton benyújtani kívánt beadvány hiányosságairól a MOKK rendszere tájékoztatja az előterjesztőjét; a beadvány adatainak a MOKK rendszerébe történő bevitelére akkor kerül sor, ha az előterjesztő a hiányokat pótolja.
(2) A beadvány adatainak beviteléről annak benyújtója a MOKK rendszerén keresztül, elektronikus úton automatikusan visszaigazolást kap. A visszaigazolás a beadvány tartalmi elemeit, az adatbevitel időpontját, az ügyszámot, az eljáró közjegyző nevét és székhelyét, valamint ha a díj – díjköteles beadvány esetén – megfizetésre került, a díj megfizetéséről szóló igazolást tartalmazza. Díjköteles beadvány beérkezési idejének az ügyintézési határidő számítása szempontjából azt a napot kell tekinteni, amikor a díjat a MOKK pénzforgalmi számláján jóváírták.
13. § (1) A papír alapú beadvány az eljáró közjegyzőnél nyújtható be. Ha a fél beadványát nem az eljáró közjegyzőnél nyújtotta be, az a közjegyző, akihez a beadványt benyújtották, haladéktalanul megküldi a beadványt az eljáró közjegyzőnek.
(2) Az eljáró közjegyző a beadvány adatait haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 3 munkanapon belül rögzíti a MOKK rendszerében. Hiánypótlási felhívás esetén a kérelmet nem kell visszaadni a félnek.
(3) Az 5. § és a 9. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a kijelölt közjegyzőnek a beadvány adatait a kérelem megérkezését követően haladéktalanul, de legfeljebb 3 munkanapon belül kell rögzítenie a MOKK rendszerében.
14. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jogi képviselő által nem képviselt fél a beadványát bármelyik közjegyzőnél szóban is előterjesztheti.
(2) A szóban előterjesztett beadvány adatait az a közjegyző, akinél azt előterjesztették, az esetleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti a MOKK rendszerében, és erről igazolást ad; az igazolásra a Pp.-nek (115-118. §) a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ha az ügyben nem az a közjegyző jár el, akinél a kérelmet előterjesztik, a kérelemnek az eljáró közjegyző részére történő megküldésére a kérelem adatainak a MOKK rendszerébe történő rögzítésével kerül sor. Ha a beadvány adatait nem az eljáró közjegyző rögzíti a MOKK rendszerén, az eljáró közjegyzőre vonatkozó ügyintézési határidő a beadvány adatainak a MOKK rendszerében történő rögzítésével kezdődik meg.
(3) Ha a fél a hiányok pótlását a figyelmeztetés ellenére is elmulasztja, a beadványt a MOKK rendszerében hiányosan is rögzíteni kell, a közjegyző pedig a MOKK rendszerén keresztül írásban hiánypótlási felhívást intéz a félhez. Igazolást ebben az esetben csak akkor kell adni, ha a hiánypótlási felhívást nem a kérelem előterjesztésekor adja át a közjegyző.
(4) A hiányok pótlására vonatkozó felhívást a kérelem adatait rögzítő közjegyző akkor is kibocsáthatja, ha az ügyben nem ő jár el.
(5) A beadvány szóbeli előterjesztéséről – kivéve a fél költségkedvezmény iránti kérelmét – külön jegyzőkönyvet készíteni nem kell.
Kézbesítés
15. § (1) A belföldi idézési címmel és belföldi idézési című képviselővel sem rendelkező jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg köteles belföldi idézési című kézbesítési megbízottat megjelölni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül el kell utasítani, és az erről rendelkező végzést a jogosult részére hirdetmény útján kell kézbesíteni.
(3) Ha a kézbesítési megbízott megjelölésének kötelezettségét eredményező, az (1) bekezdésben foglalt körülmények az eljárásnak a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztését követő szakaszában állnak be, és a jogosult kézbesítési megbízottat nem jelölt meg, erre tekintettel hiánypótlás elrendelésének vagy a jogosult külön felhívásának nincs helye, az iratot ilyen esetben hirdetmény útján kell a jogosultnak kézbesíteni.
(4) Az iratot hiánypótlás elrendelése vagy a jogosult külön felhívása nélkül hirdetmény útján kell kézbesíteni akkor is, ha a kézbesítési megbízottnak az iratok ténylegesen kézbesíthetők nem voltak.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések az eljárás perré alakulása esetén nem érintik a bíróságnak a Pp. 100/A. §-ában meghatározott feladatait.
(6) Hirdetményi kézbesítés esetén a közjegyző a MOKK honlapján a címzett nevét, utolsó ismert idézési címét, a hirdetményi úton kézbesítendő irat megnevezését, az ügyszámot és a hirdetmény közzétételének napját tartalmazó hirdetményt azzal a felhívással teszi közzé, hogy a kézbesítendő iratot a címzett bármelyik közjegyzőnél megtekintheti. Ha az iratot a címzett a hirdetmény közzétételétől számított tizenöt napon belül megtekinti, a megtekintés napján, minden más esetben a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell az iratot kézbesítettnek tekinteni.
16. § (1) A fizetési meghagyás kézbesítésére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Pp.-nek a keresetlevél kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ha a fizetési meghagyás alapján a végrehajtás még nem indult meg, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem a Pp. 99/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjeszthető elő. A fizetési meghagyás a kötelezettnek hirdetmény útján nem kézbesíthető. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, valamint más beadványt kézbesíteni nem kell, annak adatait a fizetési meghagyás, illetve a kérelem alapján hozott egyéb végzés, értesítés tartalmazza.
(2) A jelenlévő félnek nyomban kézbesíthető irat, valamint a (3) bekezdésben és az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetek kivételével az iratokat a MOKK rendszerén keresztül, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell kézbesíteni, az így kézbesítendő papír alapú iratokat a MOKK rendszere központilag nyomtatja ki és készíti elő a postai kézbesítésre. A MOKK rendszerén keresztül kézbesített iratok kézbesítésének költsége a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek részét képezi.
(3) Ha a jogosult ezt a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében kéri, a fizetési meghagyást kizárólag a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 31/D. §-a szerinti végrehajtói kézbesítés útján kell kézbesíteni, a 32. és 33. § rendelkezéseit pedig nem lehet alkalmazni. Ebben az esetben a végrehajtó külön jogszabályban meghatározott díját a MOKK részére előlegezni kell, és azt a MOKK a végrehajtónak átutalja. Az ellentmondás előterjesztésre nyitva álló határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a fizetési meghagyást tartalmazó irat végrehajtói kézbesítése a külön jogszabály szerint eredményesen megtörtént.
(4) A fél a beadványában kérheti, hogy a részére szóló iratok a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglalt, a hivatalos szerv hivatalos iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, elektronikus úton kerüljenek kézbesítésre.
(5)
Egyéb általános szabályok
17. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban beavatkozásnak és – a jogutódlás esetét kivéve – perbehívásnak, illetve perbevonásnak nincs helye.
(2) A fizetési meghagyásos eljárásban a Pp. határidők számításáról rendelkező 104/A. § (1) bekezdését alkalmazni kell.
(3) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem és az igazolási kérelem tárgyában hozott végzést, valamint az elutasító végzés ellen előterjesztett fellebbezést a kérelmet előterjesztő félen kívüli feleknek megküldeni nem kell. Az elutasító végzés ellen a kérelmet előterjesztő fél fellebbezhet. Ha a jogosult az igény polgári eljárás útján történő érvényesítésére külön jogszabályban meghatározott határidő elmulasztása miatt terjeszt elő igazolási kérelmet, az erről döntő jogerős végzés a perben eljáró bíróságot nem köti.
18. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban a fél meghallgatásának nincs helye, kivéve a beadvány szóbeli előterjesztését, a fél szóbeli tájékoztatását és a költségkedvezmény iránti kérelem tárgyában való döntéshez szükséges meghallgatást. Egyebekben ahol a Pp. meghallgatást említ, ott ezen a fél írásbeli nyilatkoztatását kell érteni.
(2) A fizetési meghagyásos eljárásban szünetelésnek és felfüggesztésnek nincs helye.
(3) A fizetési meghagyásos eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatásának nincs helye. Ez a rendelkezés nem akadályozza a költségkedvezmény, valamint a részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem alaposságának a közjegyző általi megvizsgálását.
(4) Ha e törvény, vagy az igazságügyért felelős miniszter rendelete másként nem rendelkezik, a közjegyző a határozatait és más iratait a MOKK rendszerén keresztül állítja elő. A MOKK rendszerén keresztül előállított és központilag kinyomtatott jegyzőkönyv (igazolás), aktanyomat és határozat (értesítés, végrehajtási lap) az eljáró közjegyző nevét, székhelyét és bélyegzőlenyomatának képét tartalmazza; az a közjegyző aláírása nélkül hiteles.
(5) E törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alapján a közjegyző, illetve a MOKK rendszere által előállított jegyzőkönyv (igazolás), aktanyomat, határozat (értesítés, végrehajtási lap) és az ezekről kiállított hiteles kiadmány közokirat. Ugyanilyen bizonyító erővel bizonyítja a felek beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a közjegyző vagy a MOKK rendszere által készített másolat, illetve ezen iratokról a rendszerbe bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. A MOKK rendszerén keresztül előállított elektronikus közokiratokat legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni.
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem
19. § A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet írásban, az erre rendszeresített űrlapon vagy szóban kell előterjeszteni.
20. § (1) A kérelemben fel kell tüntetni:
a) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, idézési címét és eljárásbeli állását;
b) a követelés jogalapját (a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt és az érvényesíteni kívánt jogot), valamint a követelésnek és járulékainak összegét;
c) a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját;
d) a követelés beazonosításához szükséges adatokat (számlatartozás esetén a számla kelte és sorszáma stb.);
e) a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló határozott kérelmet.
(2) Papír alapon benyújtott kérelem esetén a kérelemben fel kell tüntetni az eljáró közjegyző nevét és székhelyét.
(3) A kérelemben megjelölhető a természetes személy kötelezett születési helye és ideje, anyja neve, valamint adóazonosító jele és személyi azonosítója; jogi személy, jogi személyiség nélküli, jogalanyisággal rendelkező szervezet kötelezett nyilvántartási száma és adószáma. Az űrlap tartalmazza azt a tájékoztatást, hogy ezeknek az adatoknak a megjelölése a követelés későbbi végrehajtását segíti elő.
(4) A kérelemben röviden elő lehet adni az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket, és meg lehet jelölni azok bizonyítékait. A Pp. 167. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén azonban a tanú személyi adatait külön lapon sem kell bejelenteni, ebben az esetben a tanú zártan kezelendő adatait a kérelem nem tartalmazza.
(5) A kérelemben megjelölhető perré alakulás esetére a perben illetékes bíróság azokkal az adatokkal együtt, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható.
(6) A kérelemben nyilatkozhat a jogosult arról, hogy a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítését kéri. Ebben az esetben a végrehajtó külön jogszabályban meghatározott díját a MOKK részére előlegezni kell, és azt a végrehajtói kézbesítés esetén a MOKK a végrehajtónak utalja át, egyébként a jogosultnak visszafizeti.
(7) A kérelemben a jogosult megjelölheti azt a fizetési számlaszámot, amelyen a követelés teljesítését elfogadja.
(8) A kérelemben a jogosult megjelölheti azt a fizetési számlaszámot, amelyre díjtúlfizetés esetén a különbözet visszautalását várja.
21. § (1) A kérelem a kötelezett ellen fennálló több követelés tekintetében, valamint több kötelezett ellen fennálló azonos követelés tekintetében együttesen is előterjeszthető, a Pp. 51. § c) pontját azonban nem lehet alkalmazni. Több kötelezett ellen fennálló követelés esetében az egyes kötelezetteket terhelő összegeket határozottan meg kell jelölni, egyetemleges kötelezettség esetében pedig a kérelemben ennek tényét kell feltüntetni. E rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni arra az esetre, ha a kérelmet több jogosult terjeszti elő.
(2) Ha a jogosult a papír alapon beadott kérelmet nem az arra rendszeresített űrlapon terjesztette elő, vagy ha a fél az űrlapot nem megfelelően töltötte ki, őt a közjegyző a kérelem adatainak a MOKK rendszerébe történő bevitele után a hiányok pótlására hívja fel.
(3) A kérelemben szereplő adatok helyességéért a kérelmező felel.
22. § A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél beadásának.
………………………..
Elutasítás
24. § (1) A közjegyző a kérelmet hivatalból végzéssel elutasítja, ha megállapítható, hogy
a) az eljárásra a magyar közjegyző (bíróság) joghatósága törvény, európai uniós jogszabály vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt;
b) a jogosult követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, de a Pp. 129. §-ának rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható;
c) a fizetési meghagyás kibocsátásának a 3. § vagy törvény egyéb rendelkezése alapján nincs helye;
d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt közjegyző vagy bíróság előtt fizetési meghagyásos eljárás vagy per már folyamatban van [Pp. 128. §], illetve annak tárgyában a fizetési meghagyás már jogerőre emelkedett vagy már jogerős ítéletet hoztak [36. § (1) bekezdés, Pp. 229. §];
e) a félnek nincs perbeli jogképessége (Pp. 48. §);
f) a jogosult a 15. § (1) bekezdése ellenére kézbesítési megbízottat nem jelölt meg, vagy a jogosult a fizetési meghagyás hirdetményi kézbesítését kéri;
g) a kötelezettnek a meghagyást belföldi címen ismételten nem lehet kézbesíteni, mert meghalt (megszűnt), a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött [(3) bekezdés];
h) a jogosult követelése idő előtti vagy – az elévülés esetét ide nem értve – bírói úton nem érvényesíthető;
i) külön jogszabály az igény polgári eljárás útján történő érvényesítésére határidőt állapít meg,
ia) amely határidő jogvesztő, és ezt a jogosult elmulasztotta,
ib) amely határidő elmulasztása esetén a fél igazolással élhet, és a jogosult ezt a határidőt elmulasztotta, de igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a közjegyző elutasítja;
j) a jogi képviselő által benyújtott kérelem nem tartalmazza a 20. § (1) bekezdésében foglaltakat vagy elmulasztották az eljárási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését;
k) a jogi képviselővel rendelkező fél vagy a jogi személy fél kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő, és a 10. § (3) bekezdésében meghatározott eset sem áll fenn; kivéve ha a jogi képviselővel rendelkező természetes személy fél költségkedvezmény iránti kérelmet terjesztett elő (50. §); vagy
l) a jogosult a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a kérelmet (annak a szükséges részét) nem, vagy ismételten hiányosan nyújtotta be, és emiatt a kérelem nem bírálható el.
(2) Ha a meghagyást a kötelezettnek halála miatt vagy azért nem lehet kézbesíteni, mert a kötelezett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, erről a jogosultat értesíteni kell, és egyidejűleg fel kell hívni, hogy a kézbesítéshez szükséges adatokat harminc napon belül jelentse be.
(3) Ha a jogosult az adatokat bejelenti, a kézbesítést ismételten meg kell kísérelni, és ha az ismét sikertelen, a kérelmet az (1) bekezdés g) pontja alapján el kell utasítani.
(4) Ha az adatokat a jogosult nem, vagy hiányosan jelenti be, a kérelmet az (1) bekezdés l) pontja alapján kell elutasítani.
(5) A fizetési meghagyás iránti kérelem elutasítására a Pp. 130. §-ának (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(6) A közjegyző az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak megállapítása érdekében ingyenesen jogosult elektronikus úton betekinteni a bíróság ügylajstromába; a közjegyző az adatokat a MOKK rendszerén keresztül automatikusan igényelheti. A bíróság biztosítja, hogy a nyilvántartásában a peres ügyek a felek neve és címe, valamint az ügy tárgya szerint is kereshetőek legyenek. A közjegyző az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak ellenőrzése céljából megtekintheti a MOKK rendszerében a fizetési meghagyásos ügyekről kezelt adatokat.
25. § (1) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasító végzést kézbesíteni kell a jogosultnak, a kötelezettnek pedig meg kell küldeni. A végzés ellen a jogosult fellebbezhet; fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell.
(2) Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasítják, a jogosult a követelés érvényesítése végett választása szerint ismét fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjeszthet elő, vagy a bíróságnál keresetet indíthat, illetőleg követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesítheti. Ebben az esetben a 3. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozás nem alkalmazható.
(3) Ha a jogosult a követelését a (2) bekezdés szerint érvényesíti, ezt a fellebbezési jogáról való lemondásnak, ha pedig már fellebbezést terjesztett elő, de azt még jogerősen nem bírálták el, a fellebbezés visszavonásának kell tekinteni.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a kérelem beadásához fűződő joghatályok fennmaradnak, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelmet vagy a keresetlevelet a végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül benyújtja vagy ajánlott küldeményként postára adja, illetőleg e határidőn belül követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelemben hivatkozni kell a kérelmet elutasító végzés számára, a keresetlevélhez pedig mellékelni kell az elutasító végzést.
A fizetési meghagyás kibocsátása
26. § (1) Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem hivatalból történő elutasításának vagy az ügy áttételének nincs helye, és ha nem kell a felet a hiányok pótlására felhívni, vagy a fél a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a közjegyző az ellenfél meghallgatása (nyilatkoztatása) nélkül köteles a fizetési meghagyást kibocsátani. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül – papír alapon bocsátja ki. A közjegyző a fizetési meghagyást elektronikusan bocsátja ki és a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben meghatározott módon kézbesítteti a félnek, ha e törvény elektronikus kézbesítést ír elő.
(2) A határidőbe nem számít bele hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásától a hiányok pótlásáig terjedő idő, valamint a kizárás, az igazolási kérelem és a költségkedvezmény iránti kérelem tárgyában való döntéshez szükséges idő. Ha a kérelem csak a hiányok pótlása után válik alkalmassá a fizetési meghagyás kibocsátására, a fizetési meghagyást a hiányok pótlásának a MOKK rendszerén történő rögzítésétől (elektronikus beadvány esetén a benyújtástól) számított két munkanapon belül kell kibocsátani, ha az ügyintézési határidőből egyébként ennél kevesebb lenne hátra.
(3) Ha a közjegyző a határidőt elmulasztja, a határidő utolsó napját követő munkanapon a fizetési meghagyás a törvény erejénél fogva a MOKK rendszere útján a közjegyző nevében automatikusan kerül kibocsátásra.
(4) A közjegyző előzetes hozzájárulásával a MOKK rendszere útján az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a közjegyző nevében és felelősségére automatikusan kerül kibocsátásra a fizetési meghagyás. E rendelkezést valamennyi, a fizetési meghagyásos eljárás során meghozandó határozatra alkalmazni lehet, a költségkedvezmények, az igazolási kérelem, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem, valamint a részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem tárgyában döntő határozat kivételével.
(5) A fizetési meghagyást a kérelemtől eltérően nem lehet kibocsátani.
27. § (1) A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell:
a) az eljáró közjegyző nevét és székhelyét, valamint az ügyszámot;
b) a feleknek és képviselőiknek nevét és idézési címét;
c) a követelés jogalapját, a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját, valamint a követelés összegét és a követelés járulékainak összegét vagy mértékét;
d) a jogosult által a 20. § (3)-(7) bekezdése alapján megjelölt adatokat;
e) azt a meghagyást, hogy a kötelezett a követelésnek a meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt tegyen eleget, és az összegszerűen meghatározott eljárási költségeket is fizesse meg;
f) azt a tájékoztatást, hogy a közjegyző a meghagyással érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben e törvény alapján nem vizsgálta, és a meghagyás akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a kötelezett határidőben nem mond ellent;
g) azt a figyelmeztetést, hogy a kötelezett – ha a követelést alaptalannak tartja – a meghagyás ellen a 28. §, illetve – ha azt e törvény nem zárja ki – a 32. § szerint ellentmondással élhet;
h) azt a figyelmeztetést, hogy ha a meghagyás kézhezvétele után a kötelezett a követelést teljesíti, az elismerésnek minősül, és ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik.
(2) A fizetési meghagyást csak a kötelezett részére kell kézbesíteni.
(3) A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél kézbesítésének (Pp. 128. §).
Ellentmondás
28. § (1) A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet.
(2) Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik.
(3) Ha több kötelezett ellen kibocsátott fizetési meghagyás esetében a kötelezettek egyike terjeszt elő ellentmondást, ennek hatályára a Pp. 52. és 53. §-a megfelelően irányadó.
(4) Az ellentmondásra nyitva álló határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelem tárgyában az ügyben eljáró közjegyző dönt.
29. § (1) Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett csak a fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kéri; ilyen kérelem előterjesztésére az ellentmondásra nyitva álló határidőn belül van lehetőség.
(2) A közjegyző a kötelezett részére, indokolt kérelme alapján, kivételesen fizetésre halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet, ha ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján vagy a kötelezettség természetére való tekintettel indokoltnak mutatkozik. A közjegyző a kérelem elbírálásánál figyelembe veszi a feleknek az ügy vitelében megnyilvánult jó- vagy rosszhiszeműségét is. Részletekben való teljesítés engedélyezése esetében bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik.
(3) A közjegyző a kérelemről történő értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy 8 napon belül nyilatkozzék a közjegyzőnek a kérelemben foglaltakra. Ha a jogosult a határidőt elmulasztja, úgy kell tekinteni, hogy a jogosult a kötelezett kérelmének teljesítését nem ellenzi; a kérelem alaposságát ettől függetlenül meg kell vizsgálni.
(4) Nem minősül a fizetési meghagyás megtámadásának a kijavításra irányuló kérelem.
30. § (1) Ha a kötelezett az ellentmondásban arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézbesítését megelőzően már teljesítette, a közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a közjegyzőnek a követelés fennállásáról. A kötelezettnek – ha a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre – az ellentmondásban meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetőazonosító stb.) és időpontját.
(2) Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyző az eljárást megszünteti, ha pedig a jogosult a kötelezett állítását vitatja, akkor a közjegyző a 38. § rendelkezései szerint jár el. Ha a jogosult a kötelezett nyilatkozata alapján a fizetési meghagyásban érvényesített követelését leszállítja, a bíróság a tárgyalást csak erre a követelésre tűzi ki.
31. § (1) Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézhezvételét követően teljesítette; ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik. A kötelezettnek – ha a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre – a nyilatkozatban meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetőazonosító stb.) és időpontját.
(2) A közjegyző a kötelezett nyilatkozatának beérkezését követően e nyilatkozatról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyző a jogerősítési záradékban feltünteti, hogy a követelés – vagy annak a nyilatkozattal, illetve az elismeréssel érintett része – tárgyában végrehajtásnak nincs helye.
32. § (1) Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a Pp. 99. §-ának (2) bekezdése alapján kézbesítettnek kell tekinteni, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a kötelezett ellentmondással élhet.
(2) Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a jogosultnak megfizetni, illetve közjegyzői bizalmi őrzésbe vagy bírói letétbe helyezni vagy a végrehajtónál megfizetni. Ha ezt a kötelezett az ügyben eljáró közjegyzőnél szükség esetén okirattal nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást felfüggeszti. A végrehajtás során az ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezett viseli, kivéve, ha a kézbesítési vélelmet megdönti.
33. § Ha a jogerős fizetési meghagyást tartalmazó iratot a Vht. 31/D. §-a alapján végrehajtói kézbesítés útján kézbesítették, a 32. § bekezdés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ellentmondás előterjesztésre nyitva álló határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a jogerős fizetési meghagyást tartalmazó irat végrehajtói kézbesítése a külön jogszabály szerint eredményesen megtörtént.